Aktuális Egészségére!

Veszélyesek lehetnek az egészségére a természetes vizek

A nyári melegben a legszívesebben egy vízparton töltenénk az időnk nagyrészét. A medencék esetében sokan a klórtartalomra allergiásak, a természetes vizeknél ugyanakkor nagyobb a veszélyt jelent az egészségre.

A vízzel elkapható betegségek egyáltalán nem ritkák, mindenki ismeri a medencék környékéről terjedő gombás megbetegedésekről szóló híreket, a klórral kapcsolatos kifogásokat. Ám a természetes vizek, bányatavak, folyók sem kevésbé veszélytelenek: ezek akár szennyvíz, akár a vadon élő állatok által terjesztett betegségek következtében könnyen fertőződhetnek.

A sort kezdjük is mind közül a legveszélyesebbel: az adeno-, és calici vírusokkal. – Mindkét vírustörzs a szennyvízzel jut az élővizekbe, mégpedig a fürdővizből. Mivel a szennyvizet leggyakrabban folyókba engedik, így elsősorban ott találkozhatunk ezekkel a vírusokkal. A megfertőződéshez elég egy keveset nyelni a fertőzött vízből, így a gyerekek különösen veszélyeztetettek – figyelmeztetett dr. Vargha Márta, az Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízmikrobiológiai Osztályának osztályvezetője, hozzátéve: ezek a baktériumok a gyomor-, és bélrendszerben, a kötőhártyán és a fülben okozhatnak megbetegedéseket. Általában hányással és hasmenéssel jelentkeznek.

A természetes vizek veszélyeket rejthetnek Fotó: Nauders

Mindenféle külső behatás nélkül szaporodhatnak el a lassan mozgó vizekben a cianobaktériumok, vagyis a kékalgák. Ez az algafaj minden esetben jelen van a vizekben, kis mennyiségben nincs is vele probléma. – Nagy melegben, ha a víz nem cserélődik és a tápanyag is sok, elszaporodnak. A víz jellegzetes türkíz-zöld lesz tőle. A kék alga toxikus anyagokat termel, ami bőrkiütéseket, szélsőséges esetben pedig légzési nehezítettséggel járó allergiás reakciót okozhat.

A kriptosporidiózis betegséget egy vékonybelet támadó parazita okozza. A Giardia parazitával együtt mindkettő egy egysejtű élőlény, ami állati ürülékkel vagy vizelettel szennyezett csapadékvízzel mosódhat bele a természetes vizekbe, de elhullott állatok is okozhatják. Ezért soha ne fürödjünk olyan vízben, ami mellett állatokat legeltetnek – magyarázta Vargha Márta, hozzátéve: ez a két parazita szintén hányást és hasmenést okoz, ha a fertőzött vizet lenyeljük.

A szökőkutakat eredetileg nem fürdésre tervezték, ennek ellenére főleg a nyári kánikulák idején vannak olyanok, akik a szökőkutak vizében szeretnének felüdülést keresni. Azonban ezek az ellenőrizetlen vízforrások komoly veszélyforrást jelentenek, ugyanis számtalan kórokozó telepedhet meg bennük. A szennyeződésekkel elsősorban hasmenést okozó mikroorganizmusok kerülnek a szökőkútba, de kiemelten fontos egy ún. „feltételesen kórokozó” baktérium, a Legionella is. A Legionella baktériumok a vízhálózatokon keresztül jutnak a szökőkutakba, és a nyári kánikula idején elszaporodhatnak. A vízpermettel ezeket a baktériumokat könnyen belélegezheti az, aki benne fürdik. Az apró vízcseppekkel a legionellák a tüdő léghólyagocskáiba is képesek lejutni és gyulladást okozni. A betegség súlyossága az enyhe influenzaszerű tünetektől az akár halálos kimenetelű tüdőgyulladásig terjedhet.

A szökőkutak vize nem ajánlott a fürdésre Fotó: belarusfeed

Minden esetben csak olyan helyen fürödjünk, ami kijelölt fürdőzőhely, ezek vízminőségét ugyanis az ÁNTSZ rendszeresen ellenőrzi. Kerüljük a vízből való ivást és zuhanyozzunk pancsolás után. Kirándulás közben a patakok vizéből soha ne igyunk, csak a forrásokból, ha azt tábla is engedélyezi – mondta a szakértő, hozzátéve: ha mégis megtörtént a fertőződés, a tünetek általában néhány nap alatt maguktól elmúlnak. – Ha erős a hányás vagy a hasmenés, akkor azonnal orvoshoz kell fordulni – tanácsolta Vargha Márta. A hazai természetes vizek vízminőségéről bővebben a http://oki.antsz.hu oldalon, a „Fürdővíz” menüpontra kattintva tájékozódhat.